A napvitorla szétszakadt,
A felhő áll, az ég szalad.
Messze már a gondolat,
Hogy nem jössz el,
Hogy másba vagy.
Két szemszél a képhatár.
Az arcon túl nincs világ.
Vonz a kék. Jó ez így!
Ránk talált, mi elvakít.
A szemszavak, ha elárulnak, ne félj!
Úgy vártam már a fényt.
Úgy vártam már a fényt.
A szemszavak, ha elárulnak, ne félj!
Úgy vártam már a fényt.
Úgy vártam már a fényt.
Add, mid van, ne védd magad!
Itt nincs miért, és nincs miatt.
Mélymagadból bújj elő!
Tekellesz, nem a múlt időd.
Ez vagyok én. Kell, hogy láss!
A pillantásban megtalálsz.
Az életünk összenő,
Ha védjük, szét nem téphető.
A szemszavak, ha elárulnak, ne félj!
Úgy vártam már a fényt.
Úgy vártam már a fényt.
A szemszavak, ha elárulnak, ne félj!
Úgy vártam már a fényt.
Úgy vártam már a fényt.
A szemszavak, ha elárulnak, ne félj!
Úgy vártam már a fényt.
Úgy vártam már a fényt.
A szemszavak, ha elárulnak, ne félj!
Úgy vártam már a fényt.
Úgy vártam már a fényt.