SZEGÉNYLEGÉNY BALLADÁJA lyrics

Hosszú úton jár a szegénylegény.

Vérző sebet hord a szíve helyén.

Lelkén bánat ül, oly fagyos, mint a tél.

Útján nem kíséri csak a kósza szél.

Távoli földről indult sok napja már.

Bízik még, hogy nyugalmat talál.

Arcán legördül a könny, és porba hull.

Árva magánya a lábához simul.

Forró napsütésben szíve tiszta jég.

Szemeiben szomorúság csillagfénye ég.

Vállán tarisznyában búcsúlevél

Hitről, szerelemről, bánatról mesél.

Hosszú úton jár a szegénylegény.

Szívét nem élteti többé remény.

Párját odahagyta, nincs már, kit szeret.

Nehéz lépteitől a föld is megremeg.

Párját odahagyta, nincs már, kit szeret.

Nehéz lépteitől a föld is megremeg.