Elhatároztam magamat,
Megnövesztem a hasamat,
Baba lesz benne, kicsi gyermek,
Hej az utcán szépen néznek.
Baba lesz benne kicsi csepp gyermek,
Hej az utcán szépen néznek.
Egyszer Vica mondta okosan,
A gyermek a nőnek a fejébe’ fogan,
Rágondol csak és már meg lesz,
Nem számít, hogy az ura mit tesz.
Rágondol csak és már meg lesz,
Nem is az számít, hogy az ura mit tesz.
Megkérdeztem a doktor urat,
Ha elhatározom magamat,
Mit kell tenni, hogy kell szülni,
Hogy kell a szülőszékbe ülni.
Mit kell tenni, hogy kell szülni,
Hogy is kell a szülőszékbe ülni.
Nem székben, hanem ágyba’ szülünk,
A gyors lefolyásér’, mi jó sokat teszünk,
És azért is, hogy ne fájjon,
S jól átvágjuk azt ami gátol.
És azért is, hogy sehol se fájjon,
S jól átvágjuk azt ami gátol.
….
Doktor úr értem, mégis fura nékem,
Ezzel a testtel én 30 évet éltem,
Mindig tudta mit tegyen az,
Akkor is mikor ez a kisbaba fogant.
S hogyha kedvem támad ülve, állva szülni,
Mért ne lehetne nekem úgy is szülni?
Én se tudom még hogy’ kell szülni,
De maga fog szülni vagy én fogok szülni?
…
Így kell szülni, úgy kell szülni,
A doktor úr honnan tudja, hogy kell szülni?
A doktor úr honnan tudja, hogy kell szülni?
Így kell szülni, úgy kell szülni,
A doktor úr honnan tudja, hogy kell szülni?
A doktor úr honnan tudja, hogy kell szülni?
A doktor úr honnan tudja, hogy kell szülni?
…