Hát nem látod, kedves, hogy szenvedek?
Nem hallod a sóhajom?
Álruhába bújva ejtettél fogva,
Mikor engedsz már végre szabadon?
Lángra gyújtottad a lelkem
Lángra gyújtottad a lelkem
(Lángra gyújtottad a szívem)
A gleccserek olvadoznak a éjszaka sötétjében
És a csillagokat elnyeli az áthatolhatatlan
(Lángra gyújtottad a lelkem)
A gleccserek elolvadnak a halál éjszakáján
És a szupersztárokat elnyeli az áthatolhatatlan
Azt hittem senki nem csinálhat hülyét belőlem,
De te megtetted,
Az illúzió királynője vagy,
De mikor mondod el végre az igazságot?
Lángra gyújtottad a lelkem
Lángra gyújtottad a lelkem
(Lángra gyújtottad a lelkem)
A gleccserek olvadoznak az éj sötétjében
És a csillagokat elnyeli az áthatolhatatlan
(Lángra gyújtottad a lelkem)
Gleccserek olvadoznak az éj sötétjében
És a csillagokat elnyeli az áthatolhatatlan
Áthatolhatatlan fekete lyuk
Áthatolhatatlan fekete lyuk
Áthatolhatatlan fekete lyuk
Gleccserek olvadoznak az éj sötétjében
És a csillagokat elnyeli az áthatolhatatlan
Gleccserek olvadoznak az éj sötétjében
És a csillagokat elnyeli az áthatolhatatlan
(Lángra gyújtottad a lelkem)
Gleccserek olvadoznak az éj sötétjében
És a csillagokat elnyeli az áthatolhatatlan
(Lángra gyújtottad a lelkem)
Gleccserek olvadoznak az éj sötétjében
És a csillagokat elnyeli az áthatolhatatlan
Áthatolhatatlan fekete lyuk
Áthatolhatatlan fekete lyuk
Áthatolhatatlan fekete lyuk