Hát, felébredtem vasárnap reggel
Nem bírom tartani fejem, hogy ne fájjon
És a sör, amit reggeliztem sem esett rosszul,
Így ittam még egyet desszertnek.
Majd matattam a szekrényben a ruháim közt
És megtaláltam a legtisztább piszkos ingem
Majd megmostam az arcom, és megfésülködtem
És lebotladoztam a lépcsőn, hogy találkozzak a mával.
Elfüstöltem az agyam előző este
Cigarettákkal és dal választással.
De az elsőre gyújtva megláttam egy kis srácot
Egy konzervet rúgva játszott.
Majd átkeltem az utcán
És elkapta valaki vasárnapi sült csirkéjének illatát
És Uram, ez visszavitt valamihez, amit elvesztettem
Valahol, valahogy az út közben.
Vasárnap reggel a járdán,
Kívánom Uram, bár be lennék állva.
Mer' van valami a vasárnapban
Amitől a test magányos lesz.
És nem olyan, mint meghalni,
Ez fele oly magányos, mint ahogy hangzik
Az alvó város járdáján
És a Vasárnap reggel elérkezett
A parkban láttam egy apukát
Egy nevetgélő kislánnyal akit hintáztatott.
És megálltam egy vasárnapi iskola mellett
És hallgattam daloló énekük
És mentem tovább az utcán
És valahol a messzeségben cseng egy magányos harang
És visszhangzik a kanyonon át
Mint a tegnap eltűnt álmai.
Vasárnap reggel a járdán,
Kívánom Uram, bár be lennék állva.
Mer' van valami a vasárnapban
Amitől a test magányos lesz.
És nem olyan, mint meghalni,
Ez fele oly magányos, mint ahogy hangzik
Az alvó város járdáján
És a Vasárnap reggel elérkezett