Annyira könnyű elbúcsúzni,
Már el is felejtettem, hogyan kell számolni a perceket.
A szerelem olyan, akár az alkonyat,
Tudod, ezer választ osztogat.
Mikor erről beszéltél nekem,
Olyan volt, mintha üstökösök repültek volna fel kezünkből.
Én, én csak élek tovább, de még mindig szeretlek.
Tudom, hogy mindig emlékezni fogok az együtt töltött időre.
Én csak élek tovább, és mindent meg fogok bocsátani,
És elengedem kezeidet is.
Láttam a jeleket, de féltem,
Hogy el fogsz menni.
A szerelem olyan, akár az alkonyat,
És én csendesen meg fogom mondani neked a választ,
De még mindig nem hiszek az előjelekben,
Pedig te már a naplemente vagy, én pedig a hajnal...
Én, én csak élek tovább, de még mindig szeretlek.
Tudom, hogy mindig emlékezni fogok az együtt töltött időre.
Én csak élek tovább, és mindent meg fogok bocsátani,
És elengedem kezeidet is.
Én, én csak élek tovább, de még mindig szeretlek.
Tudom, hogy mindig emlékezni fogok az együtt töltött időre.
Én csak élek tovább, és mindent meg fogok bocsátani,
És elengedem kezeidet is.