Sublime et silence [Hungarian translation]

Fennséges és csendes,

ahogy körülöttem táncolsz

és elfelejtem,

hogy rád gondolok

és ahogy a szád lángol,

mikor mosolyogsz.

Az üresség elég lett volna.

Az üresség elég lett volna.

Fennséges és csendes,

ahogy körülötted minden remeg

és minden véget ér.

Rám gondolsz,

s a betegségeinkre.

Menekülök Párizsból.

Az üresség elég lett volna.

Az üresség elég lett volna.

De tudom, hogy maradni fogsz

a virágok között, ahol hagytalak

akkor éjszaka.

Erőszak és ígéret –

ez minden, amit utálsz,

meg a halál.

Az üresség elég lett volna.

Az üresség elég lett volna.

A távolléted simogatom,

a hegy és az andalgás,

majd az unalom.

A folyó hasonlít rád,

legalábbis látszólag,

de mégis menekülsz.

Az üresség elég lett volna.

Az üresség elég lett volna.

De tudom, hogy maradni fogsz

a virágok között, ahol hagytalak

akkor éjszaka.

Erőszak és ígéret –

ez minden, amit utálsz,

meg a halál.

Az üresség elég lett volna.

Az üresség elég lett volna.