Az utolsó éjjelen történt,
Mikor szerte a világon
nem voltak még szavak, sem álom,
Akkor egy napon
Egy író a tűz mellett
Megálmodta egész Gaia-t
Vándorútra kelt egy gyermek-ember szívébe
Egy festő a tengerparton
elképzelte az egész világot
egy hópehelyben a tenyerén,
melynek nem szab határt a költészet.
Egy vászon áhitatból
csillagokba visszahulló föld bolygó
Én vagyok Seholország hangja,
az ártatlanság, minden ember álma,
Én vagyok Pán Péter üres bölcsője,
Szálldosó papírsárkány a kék égen,
Minden kémény, minden holdsütötte kép,
Én vagyok a történet, mely életre kelt.
Minden emlék, amit kedvesnek tartasz
Én vagyok az út,
Én vagyok a cél,
Én vagyok az otthon,
A történet, ami elrepít
hogy belekóstolj az éjszakába
a megfoghatatlan magasságba,
kövesd az őrületet, mit egykor
Alice is követett.
Imaginareum, egy álombéli áruház.
Öleld magadhoz a történeteket
és ők életre álmodnak.
Egy mesemondó játéka,
Ajkak, mik elbódítanak.
Az egész élet lényege a mesék határtalan
tárháza.
Én vagyok Seholország hangja,
az ártatlanság, minden ember álma,
Én vagyok Pán Péter üres bölcsője,
Szálldosó papírsárkány a kék égen,
Minden kémény, minden holdsütötte kép,
Én vagyok a történet, mely életre kelt.
Minden emlék, amit kedvesnek tartasz
Én vagyok Seholország hangja,
minden ember álmának ártatlansága,
kutatom az eget egy másik földért…