Ezt az egyszerű életet választottuk
Az irántad érzett szerelmem túl sok volt számodra, hogy elbírd
És így véget vetett a közös világunknak
De még mindig hallak, ahogy a nevemet suttogod
Bizonyára van egy rész, mely megbosszulja magát
Hogy lehetsz ilyen messze?
Hiszen még mindig úgy látom az arcod, mintha csak tegnap lett volna
És bár nem látlak,
Vajon még ugyanaz lennél, ha ma este melletted lennék?
Még mindig
Még mindig itt vagy a fejemben, még mindig
Még mindig tudod, hogyan éreztesd velem
Miért nem gyógyulnak be a sebek?
Még mindig itt vagy a fejemben, még mindig
Hogy tudnék versenyezni
Valami olyasmivel, ami nagyobb nálunk?
Nem leszek elég jó
Mindent feladtunk, és végignéztük, ahogy elég
De a hamu még megmarad
Azt kérdem magamtól, mit mondasz,
Mikor lehunyod a szemed, mit kérsz, amikor imádkozol?
Mire van szükséged, hogy lecsillapítsd a lelked?
Miért nem találok valamit, ami ennek az egésznek értelmet adhatna?
Még mindig
Még mindig itt vagy a fejemben, még mindig
Még mindig tudod, hogyan éreztesd velem
Miért nem gyógyulnak be a sebek?
Még mindig itt vagy a fejemben, még mindig
Nem tudlak elengedni, nem akarlak elengedni
Nem tudlak elengedni, nem akarlak elengedni
Még mindig
Még mindig itt vagy a fejemben, még mindig
Még mindig tudod, hogyan éreztesd velem
Miért nem gyógyulnak be a sebek?
Még mindig megvan az erőd,
Még mindig, mikor elváltunk egymástól
Azt hittem, majd elhalványul a dolog,
És azt hittem, te is így gondolod.
Ha nem akarok meggyógyulni,
Miért nem dobog már többé a szívem?
Még mindig itt vagy a fejemben, még mindig
Még mindig itt vagy a fejemben, még mindig