Sorsforgató lyrics

Ma átlépem a vörös óceánt

És poharam merítem belé.

Új bárkát ringat a szentelt vízesés,

Hátszélben a szakadék felé.

Sötét a szív, mint a csend,

Mint a jól ismert fényt hozó szent,

Mint a haraggal vemhes irigység,

Mint a jövőbe vetett reménykép.

Várom, hogy széttárja az Ég a lábait,

Vágyom rá, hogy megtépázzam mások szárnyait,

Vágyam mind elvenni, még többet mi kapható,

Elszédít, megbénít ez a sötét sorsforgató.

A végén kezdi a könyvet a zsebből jósoló,

szavait issza az ittas rongy világ.

Új pap kántál, ilyet már láttál,

a szentség itt megszámolható.

Izzadok, ha álmodom, a valóság szorítja tarkóm,

Ha álmodom, a valóságtól izzadok.

Megizzadok, ha álmodom, a valóság szorítja tarkóm,

Ha álmodom, a valóságtól izzadok