[1. versszak]
Ha az emberem valami istentelen háborúban harcolna
Én mögötte állnék
Őszintén felkavarodva, az oldalán
Olyan erővel, amiről nem tudott
Te vagy, akiért harcolok
Velem a nyomában nem veszíthet
Nem engedem elmenni
Az ő oldalán, a büszkeségtől ittasan
Várjuk a csapást
[2. versszak]
Leírtuk szavakba
De kinek írod ezt?
Csak mi vagyunk a konyha padlóján
Igazság tétetett, szavalod
- a gyomrom megdermed -
Mintha a végrendeletemet olvasnád
Még mindig áll a lábán, attól függetlenül, hogy a hegei mit sugallnak
És én küzdnei fogok, az elkeseredett fináléig
Csak én, a méltóságom és ez a gitár táska, vóah, vóah
[3. versszak]
Igen, igen az emberem valamil istentelen háborúban harcol
És én melletted fogok állni
De kiért adod az életed?
Bé1- én is meghaltam volna
Szerettem volna
Ha az emberem valamilyen istentelen háborúban harcolna
Igen, ha az emberem harcolna
1. Valószínűleg Blake Fielder-Civil.