A nevem semmit nem mond
Szemernyi szerencsém sincs
Jövőm sötét sivárság szemfedelébe burkolózik
Napsugár távol izzik, a felhők elidőznek
Mindenem amim volt - most odalett
szétmállott
elfoszlott
Ó, hova mehetnék és mit tehetnék?
Semmi nincs, kedvemre csak Rólad merengek
Mikor könyörögtem, hogy maradj kinevettél
Zokogok mióta tovatűntél
elmentél
leléptél
E kietlen világban – elhagyatott vagy
Gyanítom mikor majd hazaérek - ültemben kesergek
Nem tudok mást tenni csak sírni és gyötrődni
És minden csak Rád emlékeztet
és Rólad szól
Terólad