Nem akarok az a lány lenni, aki a leghangosabban nevet
Vagy a lány, aki sosem akar egyedül lenni
Nem akarok az a hívás lenni hajnali négy órakor
Mert én vagyok az egyetlen ismerősöd, aki nem lesz otthon
A nap elvakít
Ismét fent maradtam
Megtalálom
Ez nem az a vég, amit a történetemnek szántam
Biztonságban vagyok
Fent magasan
Semmi sem érhet el
De miért érzem úgy, ennek a bulinak vége?
Nincs fájdalom
Legbelül
Te vagy a védelmem
De hogy érezhetem ezt a jóleső józanságot?
Nem akarok az a lány lenni, akinek be kell töltenie a csendet
Ez a csend megijeszt, mert az igazságot sikítja
Kérlek, ne mondd, hogy megtörtént az a beszélgetés
Mikor nem fogok emlékezni, ne fáraszd magad, hisz mi értelme?
Az éjszaka szólít
És gyengéden suttogja "jöjj és játssz"
Zuhanok
És ha elengedem magam, én leszek az egyetlen, akit hibáztathatok
Biztonságban vagyok
Fent magasan
Semmi sem érhet el
De miért érzem úgy, ennek a bulinak vége?
Nincs fájdalom
Legbelül
Te vagy a tökéletesség
De hogy érezhetem ezt a jóleső józanságot?
Összeomlok
Összeomlok
Összeomlok
Pörgök
Pörgök
Pörgök
Megnézem magam... józan
Összeomlok
Összeomlok
Összeomlok
Pörgök
Pörgök
Pörgök
Megnézem magam... józan
Mikor jó, aztán jó, annyira jó, míg rossz nem lesz
Míg megpróbálod megtalálni önmagad, aki egykor voltál
Hallgattam, ahogy sírok
Soha többé
Megtörve a gyötrelemben
És csak megpróbálni barátra találni
Biztonságban vagyok
Fent magasan
Semmi sem érhet el
De miért érzem úgy, ennek a bulinak vége?
Nincs fájdalom
Legbelül
Te vagy a tökéletesség
De hogy érzhetem ezt a jóleső józanságot?
Biztonságban vagyok
Fent magasan
Semmi sem érhet el
De miért érzem úgy, ennek a bulinak vége?
Nincs fájdalom
Legbelül
Te vagy a tökéletesség
De hogy érezhetem ezt a jóleső józanságot?
Hogy érezhetem ezt a jóleső józanságot?