Slike [Hungarian translation]

Álmodtam a legszebb nőkről,

Ahogy a parkban a papiros mellett

Viško bort ittam, míg

A marihuánát a papírra tettem

A kései órákban térek haza

S anyám az ajtóban vár

Félrészegen a szarságokban

Leszedem a sarat a cipőkről

Fel se tudtam fogni,

Hogy az álom meghaladja a valóságot

Ha bátram lábra állsz

S a bajban őrré leszel (őrré emelkedsz)

Sétáltam a halk alkonyban

Az ő szőke hajáról álmodtam

Mintha ő lenne minden, amit akartam

De soha se volt az enyém

Az a kép róla a fejemben

Sose láttam az arcát

„Drágának” szólított engem

S a kezem a sajátjával melegítette

Elkergette a dacot a dolgokban

De mégis későn láttam

Elállította lélegzetem

Mindig, mikor mosolygott

Bitang voltam

Most visszafordítanám az időt

Hogy anyám újra éljen

Hogy újra csókoljon az esküvőmön

A napok oly hidegek

De újra melegít a gondolat

Hogy meg fogod hallgatni a dalaim

’Miket neked írtam

Refrén 2x

Néha a dolgok nem a terv szerint mennek

Egyedül ülök a szobában

Nézem a régi képeket

Vér, könnyek s verejték

Mintha nem lennék magam

Mióta innen elmentél

A világom egy nap alatt összeomlott

S én egy helyben maradtam

Mikor elvett téged Isten

Visszafordítanám azt, ami történt*

Csak egy szám van, ami a Mennyből hív*

Mennyire kellesz most

Jobban, mint még soha

Ha csak egy életünk van,

Miért fájnak a napok?

Hisz, mintha nem is lenne

Testvérem, házam, nem lenne kezdet /küszöb/

Az égre nézek

Miért vesz el /Isten/ mindent, ’mi engem szeret

Nem tudok józan /higgadt/ lenni /többé/

De többé nem tudok sírni

Túl mérges vagyok a többi emberre

Hát hadd kergessenek

Mert mindent odaadtam

Semmit se kértem vissza

Mondd, hol vannak

Most, mikor a hajóm süllyed

Álmaim tengerét adtam

A tengerem viharos

A horgonyom nehéz

Az egem komor

A könyvem a hitem

Az Istenem a példaképem

Nem maradhat a szívemben

Hisz félig halott vagyok

Hisz halott vagyok, Hisz

Félig halott vagyok, Hisz félig halott vagyok