Megütöttem egy falat, soha sem éreztem oly mélyen magam, oly mélyen
Mint egy vízesés, a könnyeim lehullnak a padlóra, padlóra
Ott hagytak egy medencét megsózva bűnökkel, bűnökkel
Oh, mit tehetnék, hogy meggondold magad?
Semmit
Megerősödöm a fájdalomért, és hagyom menni
Minden erőm arra használom, hogy kijussak ebből a lyukból
Megütöttem egy falat, azt gondoltam bántanám magam
Oh, biztos voltam benne, hogy a szavaid ájulva hagynának
És lent a padlón, hidegen fekszek, élettelenül
De megütöttem egy falat, mindannyiukat, nézem az esést
Te csak egy újabb tégla vagy, én pedig egy nagykalapács
Te csak egy újabb tégla vagy, én pedig egy nagykalapács
Igen megütöttem egy falat, imádkoztam, hogy átjussak, átjussak
Nem tudok túlélni egy életet, melyben te nem vagy, miben te nem vagy
S majd felemelkedem a hamvakból, a hamvakból
Oh, s a kiömlött szerelem morzsájával repül egy veréb
Megerősödöm a fájdalomért, és hagyom menni
Minden erőm arra használom, és megtalálom önmagam
Megütöttem egy falat, azt gondoltam bántanám magam
Oh, biztos voltam benne, hogy a szavaid ájulva hagynának
És lent a padlón, hidegen fekszek, élettelenül
De megütöttem egy falat, mindannyiukat, nézem az esést
Te csak egy újabb tégla vagy, én pedig egy nagykalapács
Te csak egy újabb tégla vagy, én pedig egy nagykalapács
Te csak egy újabb tégla vagy, én pedig egy nagykalapács
Te csak egy újabb tégla vagy, én pedig egy nagykalapács