ugyanazt álmodom minden hajnalon
sokszor zuhanok az éjben
vissza húz az ágy de várnak a ruhák
szűk volt az éj tág a reggel
négy fal közepén
lelkem fagyos börtönén
bár itt lennél
de elmentél
a magány mérgét érzem
azt hiszem nem bírom
megsebez minden nap
mióta tőlem elmentél
óóóó óóóó óóóó
bár itt lennél
az esti utca fakó fényei alatt is
csak rád gondolok ugyan hol lehetsz
szólj hát, ne várj űzd el a magányt
nekem mindent jelentesz
írjál vagy hívj fel végre
csak úgy a kedvemért
bár itt lennél
de elmentél
a magány mérgét érzem
azt hiszem nem bírom
megsebez minden nap
mióta tőlem elmentél
óóóó óóóó óóóó
bár itt lennél
gyere vissza kérlek
hidd el nem bánod meg
bár itt lennél
de elmentél
a magány mérgét érzem
azt hiszem nem bírom
megsebez minden nap
mióta tőlem elmentél
óóóó óóóó óóóó
bárcsak itt lennél
bár itt lennél
de elmentél
a magány mérgét érzem
bár itt lennél
de elmentél
gyere vissza kérlek
fordította Gaál György István