Amikor nem vagy itt, cserbenhagy a tudatalattim.
Amikor nem vagy itt, azon kapom magam, hogy kimondom a neved
és olyan kicsinek érzem magam.
Amikor nem vagy itt, a legjobbakat kívánom az utadra
hogy néhány új kar adjon neked melegséget,
amelyet az enyéimben nem találtál meg,
amelyet az enyéimben nem találtál meg.
Bárcsak képes lennék téged gyűlölni, bárcsak olyan könnyen el tudnálak felejteni,
bárcsak szerencséd lenne, bárcsak ne fájna annyira, hogy nem látlak
és a napok sokkal erősebbé tennének.
Bárcsak szerencséd lenne, bárcsak ne fájna annyira, hogy nem látlak és a napok lassan telnek.
Amikor nem vagy itt, minden elveszíti az értelmét.
Amikor nem vagy itt, már nem találok okokat a folytatásra
és olyan elveszettnek érzem magam.
Amikor nem vagy itt, az emlékedet simogatom meg akaratlanul
és azt kívánom, hogy a végzet hozzon vissza
és akkor már nem tudsz elmenni
és nem fogsz elmenni.
Bárcsak képes lennék téged gyűlölni, bárcsak olyan könnyen el tudnálak felejteni, bárcsak szerencséd lenne, bárcsak ne fájna annyira, hogy nem látlak
és a napok sokkal erősebbé tennének.
Bárcsak szerencséd lenne, bárcsak ne fájna annyira, hogy nem látlak
és a napok lassan telnek, amikor nem vagy itt.
A napok lassan telnek, amikor nem vagy itt,
amikor nem vagy itt.
Bárcsak képes lennék téged gyűlölni, bárcsak olyan könnyen el tudnálak felejteni, bárcsak szerencséd lenne, bárcsak ne fájna annyira, hogy nem látlak
és a napok sokkal erősebbé tennének.
Bárcsak szerencséd lenne, bárcsak ne fájna annyira, hogy nem látlak
és a napok lassan telnek, amikor nem vagy itt.