Suttogva kérdeztük,
"Mi jön?" "Mi lesz ezután?"
Suttogva, nem akartam kiabálni,
hogy elfelejtjük majd egymást.
Suttogva, suttogva,
"Mi jön?" "Mi lesz ezután?"
Suttogva, nem akartam kiabálni,
hogy különbözőek vagyunk.
A kávé és az alkohol nem törli el a fájdalmat,
csak a parfümöd aromája képes rá.
Ha a szerelem beszélni tudna,
csak kielégült szavakat suttogna.
Ebben a némaságban elveszik a lényeg.
Te vagy csendes? Vagy én vagyok csendes?
Ott vagy bennem? Vagy ez mérgező?
Én mindössze suttogni akarok hozzád.
Suttogva kérdeztük,
"Mi jön?" "Mi lesz ezután?"
Suttogva, nem akartam kiabálni,
hogy elfelejtjük majd egymást.
Suttogva, suttogva,
"Mi jön?" "Mi lesz ezután?"
Suttogva, nem akartam kiabálni,
hogy különbözőek vagyunk.
A gondolatok elmorzsolódnak, akár a homok,
az óramutatók elválasztanak minket egymástól.
A csend megment minket a felesleges szavaktól,
de a megváltás ára könnyként távozik a szemünkből.
Nem tudok visszatérni az ajkaid suttogásához,
ha megtehetném, folyamatosan hallgatnám.
Ott vagy bennem? Vagy mindez méreg?
Vagy ez az amire megkérlek?