Szeretlek,
Mint a kenyeret, melyre sót hintettek.
Éledjen fel éjjelenként a láz.
Elfordítom számat a vízcsaptól,
Mert mint a víz,
Olyan, mikor rád gondolok.
Egy gazella a partra ment vizet inni,
De mive la fű magasra nőtt,
Láttam őt, rózsám.
Minden reggel egy olíva-sárga darab
Mit egy kis kék tenger sodor.
Ahogy rád gondolok,
Rózsát ültetek azokra a helyekre, ahol kezedet megérintettem.
Vizet adok a lovaknak,
S egyre jobban szeretem
A hegyeket, rózsám, minden áldott este.
Egy olíva-sárga darab,
Mit egy kis kék tenger sodor.