seven [Hungarian translation]

[Első versszak]

Kérlek, képzelj el a fák között

A csúcsomat hét

Láb magasan érem el hintázva a patak fölött

Túlságosan féltem ahhoz, hogy beleugorjak

De én, én magasan voltam az égben

Pensylivania- val alattam

Még mindig vannak ott gyönyörű dolgok?

[Kórus]

Édes tea a nyáron

Ígérd meg, hogy nem mondod el senki másnak

És bár nem tudom felidézni az arcod

Még mindig van bennem szeretet irántad

A fonataid olyanok, mint egy minta

Annyira szeretlek, mint ide a hold, sőt a Szaturnusz

Továbbörklődik, mint egy népdal

A szeretet annyira sokáig tart, oh

[Második versszak]

És el szándékoztam mondani neked, hogy

Szerintem a házatok kísértetjárta

Az apád mindig őrjöng és ez lehet az oka

És szerintem ide kéne jönnöd, hogy velem élj

És lehetünk kalózok

Akkor nem kell majd sírnod

Vagy a szekrényben bújkálnod

És ahogy a népdalok

A szeretetünk tovább fog öröklődni

Kérlek, képzelj el a gazban

Mielőtt megtanultam az udvariasságot

Vadul szoktam sikítani, amikor csak akartam

Én, én

[Kórus]

Édes tea a nyáron

Ígérem, hogy nem mondom el senki másnak

És bár nem tudom felidézni az arcod

Még mindig van bennem szeretet irántad

Pakold össze a babáid és a pulóveredet

Örökre Indiába költözünk

Továbbörklődik, mint egy népdal

A szeretetünk annyira sokáig tart, oh