Nem szól, szava sincs,
némán elfogad, csak remél,
arra vágyik, hogy szeressék,
titkon hiszi, a világ szebb ennél.
Két lábbal áll a földön, a tükre a börtön,
példát mutat.
Rója a kijelölt utat,
fejét leszegi, szemét lesüti.
Az élet meggyötör,
ördögi kör, nincs miértje.
A semmiből tart semmibe s ha te sem vagy,
nem marad semmi se.
Nem szól, szava sincs,
némán elfogad, csak remél,
sosem felesel, folyton vezekel,
pedig semmi bűne nincs.
Van-e szebb annál, ki csak tűr némán,
s eszébe jut néhány szebb gondolat:
a felhőtlen nyár itt, a felhők alatt?
Az élet meggyötör,
ördögi kör, nincs miértje.
A semmiből tart semmibe s ha te sem vagy,
nem marad semmi se.
Az élet meggyötör,
ördögi kör, nincs miértje.
A semmiből tart semmibe s ha te sem vagy,
nem marad semmi se.
Nem szól, szava sincs,
némán elfogad, csak remél.