Soha nem köteleztük el magunkat
Nem szántuk senkinek az igaz dalokat
Talán azért, mert rólunk
Soha senki nem beszél
Soha nem mondtuk ki a szavakat
Soha nem mondjuk ki az igaz szavakat
Még véletlenül sem
Még véletlenül, a csöndben sem
A város tele szökőkúttal
De a szomjúság soha nem múlik el
Az fogja elterelni a figyelmem,
Az fogja, az fogja, az fogja,
Hogy a Saharát mindig a számban tartom
A város tele van boltokkal
De mindig bezárnak
És maradok én
Hogy a maradékot a világnak adjam
Ha az utcák közepén
vagy a zavarban
A te neved hullana az égből
Egyszerre csak egy levelet innék
Ezer ember között
Állomás állomás után
És ha nem jó helyen szállok le, az a te hibád
Soha nem találkoztunk igazán, és
Soha nem ugrattuk igazán egymást
Még véletlenül sem
Még véletlenül, a csöndben sem
A város találkozik a benned lévő sivataggal
Mintha én mindig is ontottam volna a vizet
Az lesz a küldetésem
Az lesz, az lesz, az lesz,
Hogy virágot tartok a számban
Ha az utcák közepén
vagy a zavarban
A te neved hullana az égből
Egyszerre csak egy levelet innék
Ezer ember között
Állomás állomás után
És ha nem jó helyen szállok le, az az én hibám
De nélküled ki vagyok?
Egy halom felgyülemlett kiadás
Egy francia könyv, amit igazából én sem,
Én sem értek jól
Ha mennem kell, majd fizetek én
Bocsáss meg, ha hangosan gondolkozom
Bocsáss meg, ha hangosan gondolkozom
Ha az utcák közepén
vagy a zavarban
A te neved hullana az égből
Egyszerre csak egy levelet innék
Ezer ember között
Állomás állomás után
És ha nem jó helyen szállok le, a hibás...