[Verse 1]
Odaadtam a levegőm, hogy más is lélegezhessen.
Elköltöttem az összes pénzem és így már nem is beszélünk.
Hosszú mérföldeket vezettem, de megtennéd ugyanezt?
Oh, igazán?
Felajánlottam a vállam, hogy legyen hol sírnod.
Folyamatos menedéket és ágyat adtam hogy melegen tartsalak.
Csak szívfájdalmat adtam, én pedig egy dal vissza,
hallgasd hát újra, újra, és újra.
[Chorus]
Az életre mélyre sodorhat, én csak elzsibbasztom az érzést,
mélyre süppedek a piával és a lejárt bogyókkal.
És akik szerettek, mind a "polcon felejtettek".
A búcsúm.
Mielőtt megmentek valakit, meg kell mentenem magamat.
[Verse 2]
Neked adtam minden energiám, és messzire vittem a fájdalmad,
mert az emberek sorsa a sugárzás vagy az álmodozás.
Milyen sorban állunk, mert innen úgy tűnik semmi sem változik?
És csak sebek maradnak.
[Chorus]
Az életre mélyre sodorhat, én csak elzsibbasztom az érzést,
mélyre süppedek a piával és a lejárt bogyókkal.
És akik szerettek, mind a "polcon felejtettek".
A búcsúm.
Mielőtt megmentek valakit, meg kell mentenem magamat.
[Verse 3]
De ha nem,
akkor visszatérek
oda ahol idegeneket mentek,
csak azért, mert meg kell őket menteni, pont így.
Oh, újra itt vagyok,
az ördög és a veszély között,
de azt hiszem ilyen a természetem.
Az apám tévedett,
mert nem vagyok olyan mint anyám,
mertő csak mosolyog, én viszont egy dalban panaszkodom,
de legalább ez segít.
Mielőtt megmentek valakit,
meg kell mentenem magamat.
[Chorus]
Az életre mélyre sodorhat, én csak elzsibbasztom az érzést,
mélyre süppedek a piával és a lejárt bogyókkal.
És akik szerettek, mind a "polcon felejtettek".
A búcsúm.
Mielőtt megmentek valakit, meg kell mentenem magamat.
És mielőtt hibáztatok valakit, meg kell mentenem magamat.
És mielőtt szeretek valakit, szeretnem kell magamat.