Sem szépek, sem érinthetetlenek nem vagyunk,
Ugyanúgy nevetünk, ugyanúgy szomorkodunk.
Ugyanolyan íveket vetnek arcunkon
Kezeink árnyékai.
Tudod, hogy minden véget ér.
Tudod, hogy minden halad.
A trükk az, hogy mindent tudnunk kell,
Még színlelni a szeretetet is.
Talán egyedül ébredünk holnap,
Talán, ki tudja?
Talán azért nyűgözött le a mai nap,
Mert annyira mélyen szerettelek.
Nem ígérhetem, hogy az élet tönkretesz minket,
De talán egyszer majd szétválaszt minket.
De bármerre jársz is,
Illatod a szívemben lesz.
Tudod, hogy minden véget ér.
Tudod, hogy minden halad.
A trükk az, hogy mindent tudnunk kell,
Még színlelni a szeretetet is.
Talán egyedül ébredünk holnap,
Talán, ki tudja?
Talán azért nyűgözött le a mai nap,
Mert annyira mélyen szerettelek.
Nem ígérhetem, hogy az élet tönkretesz minket,
De talán egyszer majd szétválaszt minket.
De bármerre jársz is,
Illatod a szívemben lesz.
Talán nem ígérhetem meg neked,
Hogy az idő gúzsba köt minket, mint másokat,
De bármi történjék is,
Nézz a szemembe.
Nem ígérhetem, hogy az élet tönkretesz minket,
De talán egyszer majd szétválaszt minket.
De bármerre jársz is,
Illatod a szívemben lesz.
Talán nem ígérhetem meg neked,
Hogy az idő gúzsba köt minket, mint másokat,
De bármi történjék is,
Nézz a szemembe.