Minden éjjel ébren fekszem, a falat bámulom
Minden éjjel egyedül vagyok és az elmém
Árnyakat és kísérteteket teremt
Vörös hold az ablakomnál
Minden éjjel ébren fekszem, a falat bámulom
Sötét álmok, vörös hold
A fák kötz egy fantom bújik
Ezer szem, egy gonosz tekintet
Minden éjjel ébren fejűkszem és várok rád
Sötét álmok, vörös hold
Minden éjjel ébren fekszem, és ha eljössz hozzám
A ház körül lopakodsz, kémlelsz engem, kaparsz az ajtón
A pókokkal suttogsz halkan
Nem menekülhetek
Minden éjjel ébren fekszem, és te eljössz hozzám
Te álmaim képe
Te félelmem árnyéka
Gyere ki a bozótból, a fák közül
Mondd, mit kívánsz tőlem
Nem tudok tovább várni
Nem tudom, mi fog még történni
Ez az éjjel az utolsóm
Vörös hold, ragyogj fel előttem
Sötét élmok, vörös hold