Emlékszel az ajkaim ízére arról az éjszakáról
Amikor elloptam egy kicsit az anyukám parfümjéből
Mert én emlékszem amikor az apám átvágta az öklével a falat
Ami elzárta a konyhát az étkezőtől
És emlékszem a félelemre a szemeidben
Az első alkalomkor amikor belógtunk a város tavába
Késő December, a szívemmel a mellkasomban, és felhős lehellettel
Nem tudtuk merre futunk
De nem néztünk vissza
Nap után fogunk kutatni
Vagy a fényszórók után
Meddig a szemeink vakra nem égnek
Ugyanazokat a cipőket fogjuk bekötni
Amiket hordtunk
A vonal végéig
És tudjuk hogy önfejűek vagyunk
És a szívünk hiányzik
És az időzítés sose jó
De most szökjünk el egy
Római szabadságra
Eltudnád képzelni az ajkaim ízét
Ha sose csókolóztunk volna a Queensbe vezető úton
Mert én elképzelem a bordáid súlyát
Ha a csípőm körül feküdtél volna a hátsó ülésen
Elképzelem a könnyeket a szemeidben
Az első éjszaka amit nélküled fogok tölteni
És amikor megtörténik, kilóméterekkel messzebb vagyok
És pár hónappal később
Nem tudtam merre fussak
De nem fogok visszanézni
Nap után fogunk kutatni
Vagy a fényszórók után
Meddig a szemeink vakra nem égnek
Ugyanazokat a cipőket fogjuk bekötni
Amiket hordtunk
A vonal végéig
És tudjuk hogy önfejűek vagyunk
És a szívünk hiányzik
És az időzítés sose jó
De most szökjünk el egy
Római szabadságra
Lábak előre, ne ess el
Újra futni fogunk
Maradj közel, állj büszkén
Nap után fogunk kutatni
Vagy a fényszórók után
Meddig a szemeink vakra nem égnek
Ugyanazokat a cipőket fogjuk bekötni
Amiket hordtunk
A vonal végéig
És tudjuk hogy önfejűek vagyunk
És a szívünk hiányzik
És az időzítés sose jó
De most szökjünk el egy
Római szabadságra