Árnyékdal [Wie wird man seinen Schatten los] lyrics

[Wolfgang]

Az árvaság vak rémület

Büntetés a felnőtt élet

A sorsomat most hogy vonszolja

Én, egymagam?

Egy láthatatlan villanás

Nem vezet már kézen fogva

Az éj sötét és félelmes ölén

Most hogy nőjek fel én?

A kérdés csak az

Az árnyékom hogy lépjem át?

A sorsom ellen mit tegyek?

Hogy törjek szét egy glóriát

És felnőtt máris hogy legyek?

Kérdezni hogy kell

Annak, ki sejti önmagát?

És hogy lesz szabad

Ha a saját árnyát sosem lépi át?

A szép üveggömb összetört

Nem véd többé gyermekálom

És száz cserép közt

Sebzett szívvel állsz tétován

Ha rád zuhan egy zord világ

Hogy bírnád el gyönge vállal?

Átkozódhatsz, senki nem felel

De érzed, menni kell

A kérdés csak az

Az árnyékom hogy lépjem át?

A múlttól búcsút hogy vegyek?

Hogy törjek szét egy glóriát?

Miért bánt a lelkiismeret?

Hogy száll az ember

Ha földre rántja önmagát?

És hogy lesz szabad

Ha a saját árnyát sosem lépi át?

Félelem, mely fojtogat

Súlytól görnyed vállam

Faggatózó csend gyötör

És nincsen válasz arra, hogy miért

Rejtőzködő szemek

Mégis tudom, követ

Az árnyékom követ, és érzem

Hogy egy napon elpusztít még

[Árnyak]

Veled él ez a démon

Veled él ez a gyermek

Egyedül neki szolgálsz

Szabadon sosem enged

Egyedül csak őmiatta élsz

Veled él ez a démon

Veled él ez a gyermek

Éjjel-nappal hajszol már

Az árnyékod hogy léped át?

A múlttól búcsút hogy veszel?

A lelkiismeret szavát

Magadban hogyan fojtod el?

Kérdezni hogy kell

Annak, ki sejti önmagát?

És hogy lesz szabad, ha a saját

Árnyát sosem lépi át?

[Wolfgang]

Kérdezni, kérdezni, kérdezni, hogy kell?

Nézd

Hogyan lépjem át?

[Árnyak]

Az árnyékod hogy léped át?

A sorsod ellen mit tehetsz?

Hogy törhetsz szét egy glóriát

És másik ember hogy lehetsz?

Kérdezni hogy kell

Annak, ki sejti önmagát?

És saját árnyát

Nem lépi át!

[Wolfgang]

Félek a sorstól

Hogy lennék dróton rángó báb?

Hogy éljek így?

Hogy éljek így?

Nincs válasz

Árnyékom hogyan lépjem át?