Requiem [Hungarian translation]

Mikor a Nap elhagyja napom,

Ujjammal a ravaszon

A mocskot dagonyázom

Összeszorított szemek, megfeszült lélek

(F)oszladozó emlékek, a jövő tele félelemmel

A pokol kapujában egy angyal engesztel

Lucifer paradicsomban, malaszttal

Egy szűz nevemet suttogva marasztal.

Az Atya. a Fiú, a Szentlélek nevében

Ámen

Hagyd még lángomat égni

Hagyj Nevedben remélni

Ne mozdulj

Hagyd még megélni

A szempillantást csupán

Még egy pillanatot buján

Majd végy Magadhoz

Hagyj még fohászkodni

Hagyj egyszer még menekülni

Majd visszatérek Hozzád örömmel

De soha többé nem az ördöggel

Az Atya. a Fiú, a Szentlélek nevében

Ámen

Ki küldött értem?

Még nem vagyok vak,

De mégsem látok már semmit

Itt az ideje mennem, igazam van?

Mondhatok bármit is?

Hallgat még valaki?

Számít ez valamit?

Ki képes még rám figyelni?

Megtörtént?

Bevégezettet?

Beteljesült?