Régen más voltam,
Mindenki más egész volt, én csak fél,
A hiányosságok már nincsenek,
De magányos vagyok.
Egyik nap összefutottam a szerelemmel,
Ne múljon, hisz még csak most kezdődött,
Végre egy váll,
Mire fejemet hajthatom.
Csik, csik, csik, csik... *
Szemeim nem látnak már sebeket,
Egyre színesebb vagyok,
Néha minden sápadt és halvány,
De én mindig színes vagyok.
Tűz és víz vagyok,
Van egy lelki társam,
A szürkék mind ellenségeim,
A vörösek testvéreim.
Nyelvemen dalok,
Kimondom, hogy "szeretlek",
Hajam mindig nyakára borul,
Mint az arany széna.
Szemeim nem látnak már sebeket,
Egyre színesebb vagyok,
Néha minden sápadt és halvány,
De én mindig színes vagyok.