Remembering Sunday [Hungarian translation]

Felébredt az álomból és felvette a cipőjét.

Megpróbált elindulni, hajnali kettő múlt.

Már napok óta nem volt józan.

Kihajol, hogy érezze a fuvallatot,

eszébe jut a vasárnapi nap, térdre esik.

Együtt reggeliztek,

de két tojás seperc alatt elfogy,

úgy eltűnik, mint az érzés, hogy mire lenne most szüksége.

De most ez a hely ismerősnek tűnik neki.

Megfogta a kezét a lány, ördögien mosolygott

Felvezette a lépcsőn, felvezette a lépcsőn

Aztán otthagyta, hadd égjen csak a vágytól, hogy bejusson

Bocsánat, csak próbálom megtalálni

a hívásom, éjszaka hívom,

nem akarok alkalmatlankodni,

de nem látta ezt a lányt?

Mostanában fel-feltűnik az álmaimban,

és már megőrjít, azt hiszem

feleségül fogom kérni.

Annak ellenére, hogy a lány nem hisz a szerelemben

Kész arra, hogy bizonyítékot kérjen tőle

Ki tagadhatná le ezeket a pillangókat?

Hisz megtöltik a belső szerveit.

Felkölti a szomszédokat, ismeretlen arcokat

Esedezik, ó , próbálkozik,

de mindenhol csak elutasítják,

pedig ég a vágytól, hogy bejusson.

Bocsánat, csak próbálom megtalálni

a hívásom, éjszaka hívom,

nem akarok alkalmatlankodni,

de nem látta ezt a lányt?

Mostanában fel-feltűnik az álmaimban

és már megőrjít, azt hiszem

feleségül fogom kérni.

A szomszédok azt mondták, elköltözött

Furcsa, hogy mennyire esett egész nap

Kezdetben nem is gondoltam rá

De most kezd összeállni a kép

Ó, most már látom, hogy az összes felhő

követ engem kétségbeesett igyekezetemben

hogy megtaláljam az én akárkimet, akárhol is legyen.

Nem jövök már vissza, valami borzalmasat tettem

Rettegek beszélni, de tőlem mit is várhatnál

Összezavarodtam, érzéketlenné válok; most az eső

kimos téged a hajamból és a fejemből

Fél szememmel figyelem a világot

Sokezer lábra a talajtól

Már túljutottam rajtad, otthon vagyok a felhők közt

tornyosulok a fejed fölé.

Azt hiszem, most már hazamegyek (3x)

Azt hiszem, hazamegyek.