Remember This! [Hungarian translation]

Igen, azt mondják, amikor felnövünk

Meg fogod érteni, amikor megöregszel

Asszem még mindig gyerek vagyok, nem tudom

Hogy el fogom-e engedni valaha

Köszönj el a régi énemtől

Nem vagyunk barátok többé, nem ismersz (valódi zene)

Tudom, hogy bármikor meghalhatok

Ha erre emlékezek

Igen, a röplapok olyan embereket gyártanak, akik nem nyűgöznek le

Akarsz valamit az életben, akkor miért nem mész és szerzed meg?

A tettek hangosabban szólnak a szavaidnál, elég csendes, nem?

Nézz a világra, amiben élünk, amit kommentek határoznak meg

Vedd magad körbe emberekkel, akik kétségbe vonják, hogyan gondolkozol

Ne olyanokkal, akik bólogatnak és eljátsszák, hogy egyet értenek

Azok az emberek felvágnak, csak hogy vérezni lássanak

Mindig légy önmagad, ne tettesd magad, ne!

Ezek az emberek azt fogják mondani, hogy sosem fogod megcsinálni

Aztán amikor mégis megteszed, azt fogják mondani, ők előre tudták

Így működik, a következő dolog, amit észreveszel, hogy túlértékelnek

Hallod az embereket, ahogy mondják, hiányzik a régi éned őrület, nem?

És tökéletes emberek nem léteznek, szóval ne is tettesd, hogy az vagy

Nem kell hátba veregetés emberektől a sikereimért

Amikor meghalok, tudni akarom, hogy okkal éltem

Bárki elveheti az életedet, de az nem, amiben hiszel, nem

Igen, azt mondják, amikor felnövünk

Meg fogod érteni, amikor megöregszel

Asszem még mindig gyerek vagyok, nem tudom

Hogy el fogom-e engedni valaha

Köszönj el a régi énemtől

Nem vagyunk barátok többé, nem ismersz (valódi zene)

Tudom, hogy bármikor meghalhatok

Ha erre emlékezek

Igen, ne fogadd el azok véleményét, akik nem hallgatják meg a tiédet

HA a pénzben leled a boldogságot, mindig szegény leszel

Ha nem tetszik a munkád, miért csinálod?

A gyógyírt a fájdalomra nem a kocsmában veszed, nem

Az igazi énedet nem az irodád mérete határozza meg

Az igazi éned az, aki vagy, amikor senki sem figyel

Egész életedben azon aggódsz, mi van a pénztárcádban

Minek? Az a pénz nem lesz bent a koporsódban

Igen, a düh hazug, nincs benne tisztelet

Szerelembe estem a fájdalmammal és a megbánásommal aludtam

A boldogság látta ezt, talán ezért kelt fel és ment el

Az öröm csalónak hívott, azt mondta, nem jön vissza

Mindig gondom volt a kapcsolatokkal

De ez történik, ha törött lencsén keresztül látod a világot

A hibáktól növekedhetsz, de ez nem jelenti, hogy barátok vagytok

Az, hogy ki vagy, rajtad áll, ne hagy másokra, ne

Igen, azt mondják, amikor felnövünk

Meg fogod érteni, amikor megöregszel

Asszem még mindig gyerek vagyok, nem tudom

Hogy el fogom-e engedni valaha

Köszönj el a régi énemtől

Nem vagyunk barátok többé, nem ismersz (valódi zene)

Tudom, hogy bármikor meghalhatok

Ha erre emlékezek

Igen, azt mondják, ha zenét csinálsz, a gyűlöletre iratkozol fel

Ez kicsit fura, mert nem emlékszem, hogy bármire is feliratkoztam volna

Olyan emberektől jön, akik tanácsot adnak, de ők nem fogadják meg

Szeretem a magánéletem, de mostanában úgy érzem, lerohanták

Azt hallottam, az élet túl rövid, ne hagyd, hogy elkerüljön

Sok időt pazarolunk az elpazarolt idők siratására

Nem arról szól, mások mit gondolnak, arról szól, te mit érzel belül

A legnagyobb hibám az életben tudni azt, hogy sosem próbálkoztam

Más szögből nézek az életre

Az emberek változnak, még Sátán is angyal volt

Gondold át kétszer, mielőtt olyan kézbe harapsz, ami téged alakított

Ne higgy abban, amit hiszel, csak mert így neveltek

Gondold a saját gondolataidat, ne hagyd, hogy megtegyék helyetted

Azt mondod, egy italt akarsz, ne várd, míg kiöntik neked

Vágd ki a hazugságokat, maradj közel azokhoz, akikről tudod, hogy hűségesek

Ragadd meg a saját poharad és töltsd meg, ne hagyd, hogy a félelmed tönkretegyen