Ok a reményre
Sokkal többet adtam fel, mint amim volt,
mikor beköszöntött a vakító hideg, a fekete koporsó,
mikor a Nap lenyugodott, és sosem kelt fel többé.
Mint benzines láng, oly fényesen ragyogott, majd
elhamvadt.
Ha majd darabokra hullok, fordítsd el tekinteted.
Mikor majd minden, amit éreztem olyan lesz, mint egy álom,
és minden lélegzet nagyon nehéz lesz...
Én csak egy okot akarok a reményre,
egy okot arra, hogy még mindig itt kell lennem,
talán elég egy pillantás a fénybe, a kék ég egy foltjára,
hogy újra hinni tudjak.
Csak egy okot szeretnék a reményre,
egy okot arra, miért ne menjek el,
Szeretnék egyetlen okot a reményre.
Nehéz azt mondtani: "rossz idők jártak", mert ez
sokkal rosszabb, én tudom jól,
de minden, amit manapság látni, borzasztóan nehéz,
és eleinte csak halkan imádkoztam, aztán egy hölgy
összetört engem, és a folyó elnyelt.
Most térden állva csodálkozom a történteken.
És mikor majd minden, amit éreztem olyan lesz, mint egy álom,
és minden lélegzet nagyon nehéz lesz...
Én csak egy okot akarok a reményre,
egy okot arra, hogy még mindig itt kell lennem,
talán elég egy pillantás a fénybe, a kék ég egy foltjára,
hogy újra hinni tudjak.
Csak egy okot szeretnék a reményre,
egy okot arra, miért ne menjek el,
Szeretnék egyetlen okot a reményre.
És azt mondtam, kitartok,
és minden rendben lesz, ha zárva tartod a szemed,
s ha lezuhannál, majd én felemellek.
Én csak egy okot akarok a reményre,
egy okot arra, hogy még mindig itt kell lennem,
talán elég egy pillantás a fénybe, a kék ég egy foltjára,
hogy újra hinni tudjak.
Csak egy okot szeretnék a reményre,
egy okot arra, miért ne menjek el,
Szeretnék egyetlen okot a reményre.
És azt mondtam, kitartok,
és minden rendben lesz, ha zárva tartod a szemed,
s ha lezuhannál, majd én felemellek.