Nem lesz örök, amit érzek,
Nem számít, soha ne ígérd meg,
Pont egy percig tart egy percünk, és pont úgy lesz porrá.
Szirom a sötétben,
Úgy nyílok ki neked egészen,
Annyit vártuk, hogy most úgy kell, hogy majd emlékezzünk rá.
Hadd menjen spontán, nem kell mindent egyformán,
Bízd rám magad, bízd rám.
Milyen jó-jó-jó-jó világ van,
A szív kiderült, mint az ég,
Akit ú-ú-ú-úgy kívántam,
Velem van a közepében épp.
Illat vagyok a nyakadban,
Mint fülbe a zene, beakadtam,
Én állítottam csapdát nálad, (te) ne segítsél.
Tövisek a kézben,
Nem vérzek haragot mégsem,
Mindegyik karcot hordom majd, ha már nem léteznél.
Hadd menjen spontán, nem kell mindent egyformán,
Bízd rám magad, bízd rám.
Milyen jó-jó-jó-jó világ van,
A szív kiderült, mint az ég,
Akit ú-ú-ú-úgy kívántam,
Velem van a közepében épp.
Milyen jó-jó-jó-jó világ van,
A szív kiderült, mint az ég,
Akit ú-ú-ú-úgy kívántam,
Velem van a közepében épp.