A sivatagban éget a homok,
Csapkod, mint a jéghideg hó.
Az éjszaka hamar tovaszáll szárnyain,
Nem hagy hátra semmit, de a szél elkíséri a nomádokat.
Ez az út
Napról-napra vándorolnak
Ez az út
Egyik korból a másikba vándorolnak
Ez az út
Utak láthatatlan pókhálóját szövi
Előttük
Várakozik, míg nem vállalják a kockázatot.
Csak fagyott lelkeket visznek magukkal,
A holdfény kirajzolja árnyaikat.
Egy cseppnyi napfény melege,
Ez az, amit a reggel egyszer majd elhoz.
Ez az út
Napról-napra vándorolnak
Ez az út
Egyik korból a másikba vándorolnak
Ez az út
Utak láthatatlan pókhálóját szövi
Előttük
Várakozik, míg nem vállalják a kockázatot.
Napról-napra vándorolnak
Egyik korból a másikba vándorolnak
Utak láthatatlan pókhálóját szövi
Várakozik, míg nem vállalják a kockázatot.
Egy hang visszhangzik a hegyeken át, egészen az égig.
Napról-napra vándorolnak
Egyik korból a másikba vándorolnak
Utak láthatatlan pókhálóját szövi
Várakozik, míg nem vállalják a kockázatot.