Ne merd azt mondani, hogy szeretlek. Ne merd azt mondani, hogy ez mind csak álom volt. Egyetlen pillantásod elég, hogy megölj és a pokolra küldj engem.
Ki nyitja ki ma az ajtót, hogy bengedje a napfényt, mely nélkül nem tűnne el a fájdalmam, és semmi más nem maradna csak a vágy.
Szívedtől szívemig, remegő kezemmel szorítom az ágyat. ki áll majd mellettem, és érti meg a rossz kedvem. azigazat megvallva, nem akarok magányos maradni.
Jobb lesz nekem, ha soha többé nem látlak, job lesz nekem, ha nem leszel már az életem része. Ha egyetlen éjszaka mással elég volt ahhoz, hogy szemembe homokot szórj…
Ki nyitja ki ma az ajtót, hogy bengedje a napfényt, mely nélkül nem tűnne el a fájdalmam, és semmi más nem maradna csak a vágy.
Szívedtől szívemig, remegő kezemmel szorítom az ágyat. ki áll majd mellettem, és érti meg a rossz kedvem. azigazat megvallva, nem akarok magányos maradni.
Ki nyitja ki ma az ajtót, hogy bengedje a napfényt, mely nélkül nem tűnne el a fájdalmam, és semmi más nem maradna csak a vágy.
Szívedtől szívemig, remegő kezemmel szorítom az ágyat. ki áll majd mellettem, és érti meg a rossz kedvem. azigazat megvallva, nem akarok magányos maradni.