Lehet, hogy még nincs nagyon késő
megírni ezt a dalt.
Nem tudom, képes leszek-e rá
csupán emlékeztetni szeretnélek,
hogy ugyanabban az utcában lakom a hármas szám alatt.
De az a helyzet, hogy a távolság kettőnk között változott
és most távolabbról hallom a szíved.
Mert én még mindig szeretlek és szeretnék
minden pillanatban együtt lenni veled és a simogatásaidban
egy kicsivel több életet lelni
És én még mindig szeretlek
dacára annak, hogy haldoklom
adj nekem többet, mint az emléked,
hogy ne érezzem, hogy elveszítelek.
Lehet, hogy már túl késő ahhoz,
hogy ismét megajándékozzalak
egy mosollyal annak a bárnak a pultjánál
és halkan megjósoljam neked,
amit az idő és a szeszélyei nyújtanak.
De az a helyzet, hogy a távolság kettőnk között változott
és most távolabbról hallom a szíved.
Mert én még mindig szeretlek és szeretnék
minden pillanatban együtt lenni veled és a simogatásaidban
egy kicsivel több életet lelni
És én még mindig szeretlek
dacára annak, hogy haldoklom
adj nekem többet, mint az emléked,
hogy ne érezzem, hogy elveszítelek.
Mert én még mindig szeretlek és szeretnék
minden pillanatban együtt lenni veled és a simogatásaidban
egy kicsivel több életet lelni
És én még mindig szeretlek
dacára annak, hogy haldoklom
adj nekem többet, mint az emléked,
hogy ne érezzem, hogy elveszítelek.
És én még mindig szeretlek és szeretnék
minden pillanatban együtt lenni veled és a simogatásaidban
egy kicsivel több életet lelni
És én még mindig szeretlek
dacára annak, hogy haldoklom
adj nekem többet, mint az emléked,
hogy ne érezzem, hogy elveszítelek.
Szeretnék együtt lenni veled.