Προβλέψιμος [Provlepsimos] [Hungarian translation]

Azt mondod, úgy szeretsz, mint még soha senkit

Azt mondod, Te az "egyetlen" akarsz a számomra lenni

Pontosan azt mondod, amit hallani akarok

De halld, mondok én is valamit, s ezzel mindent összezavarok!

Ne rejtsd magad, s ne mondj új meséket nekem,

Ne esküdözz, hisz keresztülláttam már mindenen

Tudom jól, hogy döntöttél, s hogy mennél már... hát tedd meg!

Hisz, annyiszor mondtam már, hogy sejthető, hogy ez lesz...

Ne mondj nagy szavakat, úgy sem érdekel már

Mert pontosan tudom, hol a helyem, s mi vár

Ne tégy úgy mintha naív kis buta volnék, s ne is provokálj, hallod?

Épp itt az ideje, hogy ledobjad a maszkod!