Prológ [Prolog] lyrics

[Dr. Mesmer]

Egyáltalán tudja, hogy merre van?

[Constanze]

Már rég nem jártam erre, doktor úr.

[Dr. Mesmer]

Je sais bien. Nem szívesen jár ide, hiszen még a temetésére se jött el annak idején.

[Constanze]

Ugyan már, Monsieur Mesmer, maga művelt ember. Igazán nem kellene az irigy bécsi pletykákat szajkóznia. Azt hiszem, ott van valahol...

[Dr. Mesmer]

Tehát nem igaz az, hogy a temetése napján otthon maradt?

[Constanze]

Igen... Valahol ott kell lennie...

[Dr. Mesmer]

De hiszen itt már nincsenek sírok! Se egy kereszt, se egy sírkő!

[Constanze]

Az ő sírján nem is volt kereszt.

[Dr. Mesmer]

Akkor legalább sírkövet kellett volna állítani neki, Madame Mozart!

[Constanze]

Nissen! Az én nevem többé nem Mozart, hanem Nissen! Hányszor mondjam még magának?

[Dr. Mesmer]

Ennyivel tartozott volna neki.

[Constanze]

Egy nincstelen özvegynek két kisgyerekkel a nyakán van más gondja is!

[Dr. Mesmer]

Még hogy nincstelen? De hiszen a halála jómódúvá tette. A partitúrák, az órái, a dohányszelencéi... csak amit én megvásároltam magától az elmúlt időben egész kis vagyon.

[Constanze]

Na, tessék! Itt van!

[Dr. Mesmer]

Biztos benne?

[Constanze]

Hát... Én...

[Dr. Mesmer]

Itt? Itt van eltemetve? Jean-Pierre!

[Constanze]

És most az ötezret, Dr. Mesmer, elvezettem a sírhoz!

[Dr. Mesmer]

Ez... Ez mágikus hely! Écoutez! Hallja?

[Constanze]

Gyorsan! Fázom!

[Dr. Mesmer]

Hallgassa, asszonyom!

[Constanze]

De hát mit?

[Dr. Mesmer]

A zene végtelen univerzuma, ahonnan ő jött! Ahonnan meteorként hullott le a Földre! Un enfant de Dieu!