Principessa [Hungarian translation]

Te könnyek között némán, ő tette mindezt

Részegen, ahogy általában, úrként, mint eddig soha

Egy lelketlen apa, aki valamelyest önmagát falja fel

Keresztre feszítette az angyalt, aki benned élt

És most a szoknyáddal dörzsölöd szárazra a szemed

Te szelíd lánya egy átkozott gazembernek'

Nem kell elmondanod a papnak és talán Istennek sem

De a szívedben el kell temetned, szerelmem

Így ma éjjel zárkózz (csak) magadba

És holnap várj rám, elviszlek magammal

Itt hagyjuk ebben az alávaló világban

A kisöcsédnek és a kutyádnak szánt simogatásokat

Jöjj, hercegnő, elviszlek magammal

Lesz ezen a szaros világon

Egy vörös rózsa számodra, amit leszakíthatsz

És (lesznek) vasárnapok, álmok a fűben

Lesz munka és egy szoba melege

És minden nap legalább egy tányérnyi remélt remény

Jöjj, hercegnő, elviszlek innen

Az éhezés és az erőszak e világa véget ér

Volt egy rugós késem, de egy szemétdomb mélyére hajítottam

Úton hozzád jövet

És egy fa születtet ott, úgy nőve fel akár mi

Két nagy mogyoró - a te szemeid - alatt''

És már nincs belül sem gyűlölet, sem bosszú

Csupán egy levél, ami azt kívánja, hogy megvédjék, megőrizzék

Jöjj, hercegnő, elviszlek magammal

Egy másik világ csillagai közé

Ahol nem létezik az átkozott, hájas király

Aki adta majd elvette tőled a benned rejlő életet

Ahol a gonosz nem veti rád tekintetét és el nem ér

És egy mosoly száll még ajkaidon

Jöjj, hercegnő, elviszlek magammal

Egy másik világ csillagai közé

Van egy vörös rózsa számodra, amit leszakíthatsz

És vasárnapok és életről szőtt álmok

Jöjj, hercegnőm, elviszlek magammal

El…magammal…