Hé, még sosem szólaltál meg,
üzenetet sem küldtél,
ne várd, hogy megbocsássak.
Nézd, a világ lassú halál,
nincs idő, vesztegetni már,
ne várd, hogy higgyek benned.
Hé, a kezünk ráncos lesz majd,
és a hajunk őszbe fordul,
ne várd, hogy megbocsássak.
És nézd, gyerekek éheznek,
és romokban áll a házuk,
tőlük sem jön bocsánat.
Hé, ha víz alá kerül a föld
és nem lesz többé ember,
magadnak megbocsátasz?
Hé, mikor leszáll a csönd
és minden élet kihuny majd,
tudod, hogy nincs bocsánat.