Please remember [Hungarian translation]

Az idő, az idő néha csak elillan,

És te a tegnapban maradsz,

Az emlékeiddel maradsz.

Én, én mindig rád gondolok és mosolygok,

És hálás vagyok azért az időért,

Mikor velem voltál.

Bár már külön utakon járunk,

Nem fogom elfelejteni, hát ne feledd te sem

Az emlékeket, miket teremtettünk.

Kérlek emlékezz, kérlek emlékezz,

Én ott voltam neked,

És te ott voltál nekem.

Kérlek emlékezz az együtt töltött időre,

Az az idő a tiéd és az enyém volt,

És mi vadak és szabadok voltunk,

Kérlek emlékezz, kérlek emlékezz rám.

Viszlát, nincs ettől szomorúbb szó,

És oly szomorú elmenni úgy,

Hogy csak az emlékeink vannak velünk.

Ki tudja, mi lehetett volna még,

Mi hátrahagyunk egy életet és az időt,

Így sosem tudhatjuk már meg...

Kérlek emlékezz, kérlek emlékezz,

Én ott voltam neked,

És te ott voltál nekem,

És emlékezz, kérlek emlékezz rám.

Kérlek emlékezz, kérlek emlékezz,

Én ott voltam neked,

És te ott voltál nekem.

Kérlek emlékezz az együtt töltött időre,

Az az idő a tiéd és az enyém volt,

És mi vadak és szabadok voltunk,

Kérlek emlékezz, kérlek emlékezz rám,

És arra, ahogy nevettünk és mosolyogtunk,

És ahogy a világ a tiéd és az enyém volt,

És nem volt olyan álom, mit nem érhettünk el.

Melletted álltam, te mellettem álltál,

Megragadtunk minden napot, és ragyogóvá tettük,

Felírtuk nevünket az égre,

Oly gyorsan rohantunk, oly szabadon futottunk,

Az enyém voltál, és én a tiéd.

Kérlek emlékezz, kérlek emlékezz...