Közeleg a nyár, a tél elhalványul
Mi itt vagyunk,változatlanul
Nincs szükség nyomásra,nincs szükség változásra
Ne áruljuk el magunkat
Valaha egy üres tér voltam
Egy arc nélküli fénykép
De a jelenléteddel és jóságoddal,
Minden darabjaira hullott.
Csak nem mond azt, hogy szeretsz
Mert lehet, hogy nem mondom vissza,
Ez nem azt jelenti,hogy a szívem megszűnt dobogni,mikor úgy nézel rám.
Nincs szükség az aggodalomra,mikor látod hol vagyunk.
Csak ne mond azt, hogy szeretsz,
Mert lehet, hogy nem mondom vissza.
A súlyos szavakat nehéz elviselni,
Nyomás alatt, az értékes dolgok szét törhetnek,
És ahogy érzünk azt nehéz megjátszani,
De ne áruljuk el magunkat.
Csak a bolondok száguldanak.
És ezelőtt én voltam a bolond,
De ezúttal le fogok lassítani,
Mert úgy hiszem ez több lehet,
Amit keresek.