Pleaca [Hungarian translation]

Szerda éjszaka volt,

Régen szerettél engem az égig és vissza.

Két éjszakával később, nem tudok repülni, sem élni.

Egy pillanatról készült fotó,

Egy levél és semmi több.

Egy szó, "viszlát" fekete tintával ,ami felkiáltójelel fejeződik be.

Refrén:

Menj el ! Holnapra túl leszek rajta .

Nem számít, hogy a fájdalom jön, és nem megy el(?).

Menj el!

Engedj meghalni,

A vágyakozás, a boldogságom.. .

Pokolba vele!

Menj el!!

Végül mint egy vak ember,

Már nem látlak téged a jövőben.

Te szótlanul elhagytál engem,

Még esélyem se volt rá, hogy megcsókoljak.

Refrén:

Menj el! Holnapra túl leszek rajta ,

Nem számít, hogy a fájdalom jön, és nem megy el.

Menj el!

Engedj meghalni!

A vágyakozás, a boldogságom...

Pokolba vele!

Menj el !

Menj el! Holnapra túl leszek rajta!

Nem számít, hogy a fájdalom jön, és nem megy el.

Menj el!

Engedj meghalni...

A vágyakozás, a boldogságom.

Pokolba vele!

Menj el !

Menj el

Engedj meghalni....

Nem maradt több könnyem sírni,

Te voltál az egyetlen, aki fejjel lefelé fordította a világomat,

Ahelyett, hogy szeretnénk egymást,

Úgy viselkedünk, mintha két idegen lennénk.

Ref:

Menj el !Holnapra túl leszek rajta !

Nem számít, hogy a fájdalom jön, és nem megy el

Menj el !

Engedj meghalni

A vágyakozás , a boldogságom ...

Pokolba vele !!

Menj el !