Úgy élted életed, mintha minden rendben lenne
De hogy vegyem fel a ritmust, mikor lelked egyre feljebb, feljebb és feljebb emel engem?
Fess fényeket, a tinta szétfut, szerelmed képe
Emlékezeted, a mi történelmünk
(Miért kellett elmenned?)
Odaadnám a szemeim, hogy még utoljára lássalak téged
És odaadnám az ujjaim, hogy megérinthesselek téged
És festhetnéd rólad egy hibátlan képet, még ha meg is vakítanának
De neked meg kell halnod értem, hogy lásd azt, hogy élek
(Értem, hogy lásd azt, értem, hogy lásd azt, óh
Értem, hogy lásd azt, értem, hogy lásd azt)
Az életem árnyékok közé rejtőzve éltem, de most már látok
Mert lelked egyre feljebb, feljebb és feljebb emel engem
Fess fényeket, nem lélegzem, szükségem van rád, hogy itt legyél velem
Behunyom szemem, közel érezlek téged
(Miért kellett elmenned?)
Odaadnám a szemeim, hogy még utoljára lássalak téged
És odaadnám az ujjaim, hogy megérinthesselek téged
És festhetnéd rólad egy hibátlan képet, még ha meg is vakítanának
De neked meg kell halnod értem, hogy lásd azt, hogy élek
Az angyalok elbuknak
Ez nem a te hibád
Az idő nélküled halad tovább
Viszlát régi barát
Majd ismét látjuk egymást
Az élet nélküled halad tovább
(Miért kellett elmenned?)
Odaadnám a szemeim, hogy még utoljára lássalak téged
És odaadnám az ujjaim, hogy megérinthesselek téged
És festhetnéd rólad egy hibátlan képet, még ha meg is vakítanának
De neked meg kell halnod értem, hogy lásd azt, hogy élek
(Értem, hogy lásd azt, értem, hogy lásd azt, óh
Értem, hogy lásd azt, értem, hogy lásd azt)