Minek nekünk novella-bonyodalmak:
Csodálod, mit tudunk, ha majd ocsúdsz.
Nos, áttekintve minden irodalmat,
Nekem, komám, a Btk-nk a csúcs.
Ha nyugtalan vagyok, s kerül az álom,
Vagy másnapos maradt egész valóm,
A Btk-t olyankor megtalálom,
Csak felütöm - és végigolvasom.
Tanácsokat nem adtam a skacoknak,
De ők rabolnak olykor - az nagy íz!
Most olvasom, mi jár a lebukottnak:
Az enyhe három, és a maxi tíz.
Tekintsetek ez egyszerű szavakra -
Minek regény vagy antik látomás! -
Ezekben áll veszett időnk barakkja,
Viszály, bunyó, meg kártya, árulás...
Sorok... Haragban állok némelyikkel -
Mögöttük egy-egy sorsot érzek én, -
Öröm nekem, ha engedőbb a cikkely:
Hisz mázlid is lehet a jog terén!
S szívem rebegni kezd, mint lőtt madárka,
E tétel itt enyém a sok között,
Agyamba lök, feszít a vérnek árja -
A járd dörömböl így, ha fogni jött.