Perişanım [Hungarian translation]

Nyomorult vagyok,

Nem érzem az ízeket, étvágyam sincs,

Nincs a telefonomban nem fogadott hívás Tőled,

Hogyan tudsz ilyen hideg maradni?

Imádkoztam Istenemhez is,

Az mondta nem tud segíteni,

Van jobb orvosság nálad?

Minden eltűnt, fáj.

Elveszett az irányom, nevem, napom,

Nem tudom milyen volt a tegnapom,

Aggodalmaim a plafonig érnek,

Az egyetlen, ami rám maradt,

A szavaid hazugsága,

És a hatalmas magányosság.

Hogy lett belőled idegen?

Tegnap valaki aludt az ágyamban,

Jobban ismerős volt, mint Te.

Bánatomban minden este összeestem,

Felkeltem, rád haragudtam mindig,

Minden nap húztam a vonalakat,

Az idő nagyon kegyetlen volt.

Reggel 6 óra, telefon a kezemben,

Nem dobtam el, megszegtem az ígéretem,

Még ha meg is próbálnám, nem tudnám megtenni.

Reggel 6 óra, telefon a kezemben,

Nem dobtam el, megszegtem az ígéretem,

Azzá váltam, amit utáltam.

Imádkoztam Istenemhez is,

Az mondta nem tud segíteni,

Van jobb orvosság nálad?

Minden ami történt, fáj.

Imádkoztam Istenemhez,

Az mondta nem tud segíteni,

Van jobb orvosság nálad?

Minden ami történt, fáj.

Mindig mikor elestem,

Magadhoz láncoltál,

Játszottál velem, mint egy bábúval.

Már letértem az útról,

De a trauma nem múlik,

Minden nap ugyanolyan dráma.

Mindig mikor elestem,

Magadhoz láncoltál,

Játszottál velem, mint egy bábuval.

Már letértem az útról,

De a trauma nem múlik,

Minden nap ugyanolyan dráma.

Reggel 6 óra, telefon a kezemben,

Nem dobtam el, megszegtem az ígéretem,

Még ha meg is próbálnám, nem tudnám megtenni.

Reggel 6 óra, telefon a kezemben,

Nem dobtam el, megszegtem az ígéretem,

Azzá váltam, amit utáltam.