Roncsok közt kutatok az élet jelei után,
Bekezdéseket tekerve át,
Fotók közt kattintgatva
Bárcsak rájönnék az értelmére annak, amit csinálunk
Felégetjük a városokat,
Mint a legokosabb állatok
Ki vagy? Mi az életed célja?
Szemet szemért, most talán újrakezdjük
Ezt az életet, tökéletes szimmetriában leélve
Amit teszek, azt teszik velem is
Egymás után olvasom az elemzések oldalait
A végső megoldás után kutatva,
De nem jutottunk közelebb, mint korábban
Ki vagy? Mi a harcod célja?
Szent igazság? Testvér, én inlább a halandó életet választom
Tökéletes szimmetriában leélve
Amit teszek, azt teszik velem is
Ahogy a tű kipörög a lejárt lemezen,
Drágám, talán te is megérzed
És talán rájössz, hogy az élet kegyetlen, és gyorsan véget ér
És nincs aranykapu, nem vár rád mennyország
Haver, tűnj el a városból
Menj, amíg teheted, fogytán az időd
Az utcák zaja, amit szeretsz -
Minden könnyebb, ha azt hallod
Gerinctelen álmodozók, templomokban rejtőznek
Csúcsidei buszok darabjainak darabjai
Már emailekben, kiürült frázisokban álmodom
Üres lapok mérföldjei sorban egymás után
Ölelj át
Ölelj át
Ahogy a tű kipörög a lejárt lemezen
Talán te is megérzed, talán te is megérzed
Talán te is megérzed, talán te is megérzed
Gerinctelen álmodozók, templomokban rejtőznek
Csúcsidei buszok darabjainak darabjai
Már emailekben, kiürült frázisokban álmodom
Üres lapok mérföldjei sorban egymás után