Nincs órám, így nem tudom pontosan mikor is történt
Talán egy-két pohár sör és borral ezelőtt
Hogy is van ez, hogy az idő egyszerűen nem telik
Mégis évek és életek járnak el felettünk
Olyan vagyok, mint egy gazdátlan bőrönd egy repülőtéren
Vagy mint egy üres úszómedence ősszel
Hát szégyen az, ha valaki még mindig boldogságra vágyik
Na de mindegy, úgyis holtfáradt vagyok
Ma van a születésnapom
Részegen gyászban vagyok
Egy bárpultnak támaszkodva*
Annyi éves lettem, mint apám volt, amikor elhunyt
Ma van a születésnapom
A szavak a torkomon akadnak, fojtogatnak**
A körülöttem lévő életek mind...
Darabokban, darabokban hevernek
Kimerült vagyok, mégis megragadtam a telefont
Hogy utoljára bocsánatot kérjek az összes nőtől, akit szerettem
A hívásaimra hangposta válaszolt, letettem
Én egy olyan ember vagyok, aki nem tud üzenetet hagyni a sípszó után***