Azt mondod, önző vagyok
És észszerűtlen
De van egy szemernyi igazság mindenben, amit mondok
Te és a kerítéseid
Nem, nem tudom ledönteni őket
Csak várom, hogy elrozsdásodjanak a lakatok
Már majdnem elveszett minden
Páncél a földön
Feltartom a kezem és megkockáztatom meztelenül
Már majdnem elveszett minden
Nem látod a port a láthatáron?
Nem látod, hogy már jönnek értünk?
Fakó, fakó lovak napról napra közelítenek
Bekerítenek minket
Már hallom, hallom a
fakó, fakó lovakat, magukkal húznak téged
Felverik a port
Már hallom, hallom a
Szinte vallás voltunk
Te kezdted elveszíteni a hitedet
Itt térdelek kegyelemre várva
Mindenhol a bőrömön
Ott vannak a nyomaid, édes
Muszáj, hogy visszagyere hozzám
Muszáj, hogy valahogy visszatérj hozzám
Már majdnem elveszett minden
Nem látod a port a láthatáron?
Nem látod, hogy már jönnek értünk?
Fakó, fakó lovak napról napra közelítenek
Bekerítenek minket
Már hallom, hallom a
fakó, fakó lovakat, magukkal húznak téged
Felverik a port
Már hallom, hallom a
Ne, ne fordulj el
Ne hagyj itt engem, szükségem van rá, hogy itt maradj
Már hallom a, hallom a
Fakó, fakó lovakat, ahogy napról napra közelítenek
Bekerítenek minket
Már hallom, hallom
Réges-rég még barátok voltunk
Olyan tüzesen szeretkeztünk, ah
Réges-rég még a tiéd voltam
Akkor még rendben voltunk, vissza tudunk menni? Hah
Réges-rég még barátok voltunk
Olyan tüzesen szeretkeztünk, ah
Réges-rég még a tiéd voltam
Akkor még rendben voltunk, vissza tudunk menni? Hah
Akkor még rendben voltunk, vissza tudunk menni? Ah
Akkor még, akkor még, menjünk vissza (akkor még, ó)
Fakó, fakó lovak napról napra közelítenek
Bekerítenek minket
Már hallom, hallom a
fakó, fakó lovakat, magukkal húznak téged
Felverik a port
Már hallom, hallom a
Ne, ne fordulj el
Ne hagyj itt engem, szükségem van rá, hogy itt maradj
Már hallom a, hallom a
Fakó, fakó lovakat, ahogy napról napra közelítenek
Bekerítenek minket
Már hallom, hallom