Oyunbozan [Hungarian translation]

Vajon ez a magány törvényszerű?

Egy idegen él benned,

Állandóan készenlétben állva, várakozva.

Vajon ez áll előttem?

Vajon ez pihen elmémben?

Mondd, én egy ünneprontó vagyok?

Nézd, én hallgattam rád,

Nem érintettelek meg,

Nem nyúltam megmaradt álmainkhoz,

De a bajok mégis elárasztottak.

A halál ugyanolyan lenne, mint az elválás?

Vagy van itt még pár más probléma is?

De azok majd elmúlnak, ha eljön a megfelelő pillanat,

És nézd, akkor majd emlékeim eltörlődnek,

Mert az elválás is csak hazugság, akár az élet.

Vajon ez áll előttem?

Vajon ez pihen elmémben?

Mondd, én egy ünneprontó vagyok?

Nézd, én hallgattam rád...